GÉPIPARI TŰRÉSEK, ILLESZTÉSEK

3y ago
77 Views
9 Downloads
5.97 MB
56 Pages
Last View : 3m ago
Last Download : 2m ago
Upload by : Matteo Vollmer
Transcription

DR. ANDÓ MÁTYÁSGÉPIPARI TŰRÉSEK, ILLESZTÉSEK

DR. ANDÓ MÁTYÁS GÉPIPARI TŰRÉSEK, ILLESZTÉSEK2018

Gépipari tűrések5TartalomjegyzékISBN 978-615-00-3279-5második, bővített kiadás Andó Mátyás 2018Fejezetek átnézéséért, javaslatokért köszönöm a segítséget következő mérnök barátaimnak:Dr. Fledrich Gellért, docens, mezőgazdasági gépészmérnökDr. Jánosi Endre, docens, gépészmérnökJuhász László, ügyvezető igazgató, gépészmérnökKuslits Márton, gépészmérnökMikó Péter, ügyvezető igazgató, gépészmérnökA nyelvtani, stilisztikai hibák javítását és a nyomdai előkészítési munkát köszönömNagyapámnak és édesanyámnak, Timkó Györgynek és Andóné Timkó Zsuzsának.Továbbá szeretném megköszönni Nagy Gábornak, akit ugyan személyesen nem ismerek, de alaposan átnézte az első verziót, és sok kisebb-nagyobb hibát javított.A borítót tervezte: Dr. Zsidai LászlóKiadó: Gépész Tuning Kft., Budapest1. Tűréshasználati elvek . 72. Tűrés . 113. Túlhatározott méretmegadás . 144. Alak-, irány-, helyzet- és ütéstűrések . 165. Jelöletlen tűrés . 276. Éltompítások, sorjázási előírások . 327. Illesztés, IT-tűrés . 358. Felületi érdesség . 469. Mérőeszköz – megmunkáló gép – tűrés . 5310. A legnagyobb és legkisebb anyagterjedelem feltétele . 5711. A méretlánc átrendezésének elmélete . 6712. A méretlánc átrendezése a gyakorlatban . 7513. Alak- és helyzettűrések példatára . 85Függelék (Csapok és lyukak tűrései az ISO 286 szerint) . 97

1.Tűréshasználati elvek71.Tűréshasználati elvek1. Tűrések tervezése, műhelyrajz-készítésA műhelyrajz-készítés során a méretek megadása mellett a fő tervezési feladat az alkatrész tűréseinek meghatározása. A tervező feladata, hogy az alkatrész funkciójának megfelelő mérettűrést, alak- és helyzettűrést, illesztést ésfelületi érdességet határozzon meg, és mindezt lehetőleg szabványosan írjaelő a műhelyrajzon. A tűrések helyes alkalmazásával jó és kedvezőbb árúalkatrészeket kapunk, nem megfelelő használatuk pedig drága vagy működésképtelen alkatrészeket eredményezhet. Az átgondolt tűréssel ellátott alkatrészeket a gyártók képesek optimális gyártástechnológiával előállítani ésellenőrizni. A tervezőmérnököknek és a gyártástechnológusoknak az elvárttűrésekről – és azoknak a funkcióra és a gyártástechnológiára gyakorolt hatásairól szerzett tudása és tapasztalata – jelentősen eltérhet egymástól, melymegnehezíti az optimális tűrések kialakítását. Ezért alapvető fontosságú, hogya tervezőmérnökök és a gyártástechnológusok egymást partnernek tekintsék,hiszen megfelelő egyeztetéssel olyan tűréseket határozhatnak meg, amelyeka könnyebb gyárthatóságot is figyelembe veszik az alkatrészek funkcionálisigényei mellett. Sajnos általában, ez az egyeztetés marad el leginkább, főkénta bizalom- és az időhiány miatt. A mérettűrések a papírlap vastagságának (0,1mm) és a hajszál vastagságának (0,03–0,05 mm) a nagyságrendjébe esnek,míg a felületi érdesség merőszámainál a mikronos nagyságrendet használjuk.Mivel ezek önmagukban is csekély értékek (emberi szem már nehezen érzékeli), ezért érdemes jól megfontolni, hogy az adott alkatrészek beépítése ésműködése milyen igényeket támaszt.A CAD-rendszerek használatakor a tűrések megfelelő használata mellett aműhelyrajz készítésére is oda kell figyelni. Könnyen eshetünk abba a hibába,hogy a minimális nézetszám helyett több nézetet helyezünk el a rajzra. Sokesetben ez a megértést nehezíti, így pont az ellenkező hatást éri el a készítője.További nézeteket ugyanis csak abban az esetben alkalmazzunk, ha olyanrészleteket kell megrajzolni, amelyek a meglévő nézetek alapján nem érthetők meg. A felesleges nézetek alkalmazása mellett az automatikus méretmeg-

8Andó Mátyás – Gépipari tűrések, illesztésekadás használata is sok hibát rejt magában. Használatával könnyen megsérthetjük azt az alapelvet, hogy a méreteket a felületek funkciójának megfelelőenkell megadni (például a két furat távolságát a falhoz, vagy egymáshoz képestadjuk-e meg); illetve túlhatározott méretmegadás is előfordulhat. A hagyományos műhelyrajz készítési irányelvek mellett érdemes figyelembe venni akövetkező elveket is:– csak azokat a jelöléseket tegyük rá a műhelyrajzra, amelyeknek a jelentését pontosan ismerjük,– forgácsolt alkatrész esetében érdemes megadni a jelöletlen tűrések csoportjelét is (pld: ISO 2768-mK),– nem csatlakozó felületelemekhez általában nem szükséges egyedi tűrésthozzárendelni,– a csatlakozó felületelemeket mindig a szükséges illesztésekből adódótűréssel lássuk el (érdemes szabványos csatlakozó alkatrészeket választani,amelyeknek a katalógusokban megadják a szükséges illesztését is),– modellalapú megmunkálásnál (CAM szoftverek segítségével) a rajzon abefoglaló méreteket, a meneteket és az illesztett felületek tűrését tüntessük fel.Az átgondoltan elkészített műhelyrajz segíti a gyártást és kedvezőbb árúalkatrészeket eredményez, ezért a tervezőknek a fejlesztési folyamat végénis érdemes erre megfelelő figyelmet fordítaniuk. A helyesen megtervezett,de hanyagul elkészített műhelyrajz esetén az alkatrész ára jelentősen megnövekedhet.A tömegtermékek gyártásához elengedhetetlen a gyártástechnológia optimalizálása. Például, egy beépített lámpa tervezői úgy döntöttek, hogy olcsónbeszerezhető szabványos előgyártmányokból készítik el az alkatrészek többségét. Az alkatrészek megmunkálásához fűrészgépet és marógépet használtak, a mérettűrések a mm-es nagyságrendbe eshettek. Az alacsony ár, ami egytömegterméknél alapvető fontosságú, azt eredményez te, hogy a tervezőmérnökök és a gyártástechnológusok megtalálták azt a legolcsóbb gyártástechnológiát, amivel a funkcionális működés és összeszerelés még biztosítható volt.A felhasználók nagy része sosem látja a belső alkatrészeket, amivel szemben minőségi igényeket sem támasztanak. A látható felületek mindamellettmegfelelő felületi érdességgel és felületkezeléssel rendel kez tek (szálcsiszolt,eloxált felületek). A lámpát tervező mérnökök így helyes döntést hoztak (aszerző véleménye szerint), amikor az alkatrészek nagy ré szét a forgácsolásravonatkozó műszaki gyakorlattól eltérve egy nagyságrenddel nagyobb tűréssellátták el, amivel biztosíthatták a termék alacsony előállítási költségét.1.Tűréshasználati elvek92. Szabványos jelek a műhelyrajzonAz 1.1. ábrán egy egyszerű lépcsős tengely műhelyrajza látható. A rajzonlévő jelölések a 2015-ben érvénybe lévő szabványoknak megfelelően készültek (nem szabványos a lapméret).1.1. ábra. Műhelyrajz, szabványos jelölésekkelAz 1.1. ábrán a következő szabványos jelölések vannak:1. jelöletlen mérettűrések csoportazonosító jele,2. jelöletlen alak- és helyzettűrések csoportazonosító jele,3. illesztésből adódó szabványos tűrés,4. szabványos tűrés pontos értéke,5. az alkatrész egészére általánosan előírt felületi érdesség.Pontos műszaki kommunikáció érdekében a műhelyrajzoknak típus jelöléseket kell tartalmazniuk. Ebben a példában az alkatrész minden fő méreteegyértelmű tűréssel rendelkezik (táblázatokból kikereshető), vagyis ezeknek agyártása és az esetleges selejtté minősítése egyértelmű. Az ISO 2768-as szabvány az éltompítások tekintetében 0,5 mm névleges méretnél nagyobbakra ír

Andó Mátyás – Gépipari tűrések, illesztések2. Tűréselő csak tűrést, vagyis jelen rajz estében 0,1-es; 0,3-as és 0,5-ös letörésekneknincsen tűrése, így elvileg nem is minősíthető. Gyakorlati szempontok szerintaz ilyen méretű letöréseknek nincs a mérettől függő funkciója (ha mégis, aztmindig jelzik), leginkább az éles sarok elkerülésére utalnak. Elméletileg ezekre a letörésekre külön tűrést kellene előírni, de ez a legtöbb esetben csak zavartokozna. Az éltompításokkal kapcsolatos egyéb problémák miatt is megjelenta műhelyrajzoknak egy újabb generációja, ahol az éltompításokat már nemrajzolják ki, hanem szabványosan jelölik (1.2. ábra).2. TűrésAz 1.2. ábrán lévő további szabványos jelölések (1.1. ábrához képest):6. külső élekre vonatkozó általánosan előírt éltompítás,7. belső élekre vonatkozó általánosan előírt éltompítás,8. általános előírástól eltérő érték megadása konkrét él esetén.A további fejezetekben a tűrések és a szabványos jelölések használatáróllesz szó. A gyártó és a tervező közötti egyértelmű kommunikációval a pontosés gyors gyártás teremthető meg, mely kielégíti a jelentősen megváltozottpiaci igényeket (pl. rövidebb átfutási idők, kisebb darabszámok.).Felső határméretNévleges méretnek nevezzük a munkadarab milliméteres nagyságrendjénekjellemzésére szolgáló alapméretet. Ezt a műszaki rajzon minden esetben felkell tüntetni.Tűrés használatának szükségessége: A gyártás során mindig valamilyennagyságrendű hibával tudjuk gyártani az alkatrészeket. Ennek oka például aszer számgép pontatlansága,beállási pontatlanság, gép ke zelői hiba, vagy ép pena szerszámok kopása. Haegy adott névleges méretűal katrészből sokat gyártunk le, akkor a 2.1. ábránlátható nem szimmetrikusTűrésgyakorisági gör bét kapunk. A gyártás so rán ta– 0,3 – 0,1pasztalt méretszóró dás so– 0,3 – 0,1 0,1 0,3    0,5Névleges 0,2 0,4sem szimmet rikus, hi szenMéretméretSzórásmindig a tűrésmező egyikoldalá hoz próbálunk kö ze líteni, példá ul a feltétele zettszerszámkopás vagy a kön 2.1. ábra. Névleges mérethez tartozónyebb szerelhetőség miatt.gyakorisági görbeAz alkatrészek (mére tei) nagy részénél nem engedhetjük meg a teljes szórástartományt, ezért határokat kell kijelölnünk (terveznünk). Ezt gyakorlati szempontok befolyásolják.Ilyenek lehetnek például: milyen alapanyagból készült, hová lesz beszerelve,egyedi- vagy sorozatgyártott-e, milyen gépen munkálják meg.Gyakoriság %1.2. ábra. Szabványos éltompítás jelek használata a műhelyrajzon11Alsó határméret10

1213Andó Mátyás – Gépipari tűrések, illesztések2. TűrésA tűrés felső határmérete az a méret, melynél nagyobb méretű alkatrészmár nem működik megfelelően; hasonlóan az alsó határméret az a méret,melynél kisebb alkatrész már nem működik megfelelően. Például, ha a 2.1.ábrán a névleges méret (N) 60 mm, akkor a felső határméret (FH) 60,3; azalsó határméret (AH) pedig 59,8.Tűrés: a felső és az alsó határméret közötti különbség. Ennek megfelelően a tűrésnek van alsó eltérése (AE) és felső eltérése (FE); a 2.1. ábrán azAE – 0,2; az FE 0,3; így a tűrés (T) 0,5. Vagyis a tűrés meghatározza azalkatrésznek a névleges és a valós mérete közötti megengedhető legnagyobbeltérését. A tűrést jellemezhetjük a tűrésmező nagyságával és helyzetével.Tűrésmező nagysága: A gépelemektől, géprendszerektől és természetesena megmunkálás típusától függően tágabb vagy szűkebb tűrésmezőt írhatunkelő. Nagyobb tűrésmezejű alkatrész elkészítése könnyebb, de összeszerelésekkor több hiba adódhat. Széles (nagy, tág) tűrésmezővel készült alkatrésza működés közben káros hatással lehet a gépszerkezetre (pl. káros lengések,rezgések kialakulása). Azonban az indokoltnál kisebb (szűk) tűrésmező ki-A helyzetet nehezíti, hogy az adott alsó és felső határmérettel jellemzetttűrést többféleképpen is felírhatjuk, pl.60 00,,32 60,2 00,1 60,25 0,05 60,5 00,,23A névleges méret kiválasztásánál azonban érdemes figyelembe venni azadott felület funkcióját, a majdani megmunkálási módját, vagy a csatlakozóalkatrész méretét.2.2. ábra. Furat és csap különböző nagyságú tűrésmezőkkelalakítása feleslegesen bonyolítja és drágítja az alkatrészek gyártását. A 2.2.ábrán különböző nagyságú tűrésmezők (feketével jelölt részek) láthatóak,azonos névleges méret mellett.Tűrésmező helyzete: Sok esetben szimmetrikus tűrésmezőt használunk azegyszerűsége miatt pl. 60 00,,22 60 0,2 . A gyakorlatban azonban aszimmetrikus tűrésmezők sokszor indokoltabbak. Ezekben az esetekben nem szükséges, hogy az alsó határméret (AH) és a felső határméret (FH) a névleges méretalatt és felett helyezkedjen el. Vagyis az alsó határméret és a felső határméretis a névleges méret felett lehet, pl. 60 00,,32 , ekkor a tűrésmező nagysága 0,1;vagy mindkettő a névleges méret alatt lehet pl. 59 00,,37 (AH 58,3 és FH 58,7),ekkor a tűrésmező nagysága 0,4.

1415Andó Mátyás – Gépipari tűrések, illesztések3. Túlhatározott méretmegadás3. Túlhatározott méretmegadásszerint az alkatrész válla 25,2 mm, ami a tűrésmezőn kívűl van, ezért a vevőselejtnek ítéli az alkatrészt. A gyártónak és a vevőnek ekkor el kell döntenie,hogy ki tartozik anyagi felelősséggel.Ne felejtsük el, hogy ebben az esetben a túlhatározottság könnyen felfedezhető a rajzon, de bonyolult műhelyrajzoknál ezeket egyáltalán nem kön nyű észrevenni. Gyártáskor a plusz méretek ellenőrzése nem várható el, márcsak azért sem, mert a plusz mérés csak a hiba korábbi felfedezésében segít,a gyárthatóságot nem biztosítja.Gyakori hiba az, hogy a tűrések nem szerepelnek a rajzon – de tudjuk,hogy a méreteknek ekkor is kell rendelkezniük tűréssel – így a megrendelőktúlhatározott rajzokat küldenek a megmunkáló üzemnek, mert úgy gondolják, hogy ezzel segítenek. Például, a két névleges méret mellett a harmadikat is feltüntetik. Ebben azesetekben a névleges méretekszámtanilag megfelelőek (pl.25 35 60), de ha a tűrésmezőket is figyelembe ves szük, akkor mindenképpenellentmondást kapunk, vagyis az alkatrészt nem, vagynagyon korlátozottan leheta követelményeknek megfelelően legyártani. A műszakiéletben azonban előfordulhat,hogy mégis segítséget jelenta hiányzó méret feltüntetése.3.2. ábra. Túlhatározott méretmegadás elkerüléseEkkor ezt a méretet zárójelbetéve, tűrés nélkül kell megadni. Ezzel egyértelműen jeleztük, hogy melyik méretnek van fontos szerepe ésmelyik méret csak tájékoztató jellegű (3.2. ábra).A helyes műhelyrajz-készítéssel kapcsolatos egyik alap kritérium a túlhatározott méretmegadás elkerülése. A túlhatározott méretmegadással egy záródóméretláncot kapunk. Ez azt jelenti, hogy a rajzon szereplő több méretből kiszámítható egy olyan méret, ami már eleve megadott. Sajnos a számított és arajzon lévő méret ellentmondásos lesz, ami a gyártás soránnagy gondot jelent. Bonyolultabb alkatrészeknél könnyenelőfordulhat, hogy a rajzontúlhatározott méretmegadásvan, az alkatrészen több méret szerepel, mint ami a gyártáshoz minimálisan szükséges lenne. A fő probléma az,ha elkészítjük az alkatrésztaz egyik lehetséges mérettel,nem biztos, hogy az a másikméretnek is megfelelő. Vagyis3.1. ábra. Túlhatározott, rossz méretmegadása nem ellenőrzött méret miattaz alkatrész selejt lesz. Ebbenaz esetekben a tervező (raj zoló) felelőssége vitathatatlan.Az 3.1. ábra példaként egy egyszerű gyártmányt mutat be, túlhatározottan(rosszul) megadva a méreteket. Ez az alkatrész legyártható úgy, hogy elsőműveletként elkészítik a gyártmány teljes hosszát, ami például 60,3 mm lett.Ez az érték a tűrésen belül van, ezért folytatjuk a gyártást. Marógépen elkészítjük a 35 mm-es lépcsőt, ami 35,1 mm lett. Mivel ez a méret is a tűrésenbelül van, így az alkatrészt késznek és jónak nyilváníthatjuk, és leszállítjuk avevőnek. A vevő az alkatrész beszerelésénél azt tapasztalja, hogy a 25 mmes váll nem fér be a csatlakozó helyre, ezért ellenőrzi az alkatrészt. Mérése

1. Rajzi jelekA műszaki gyakorlatban a mérettűrések mellett fontosak az alkatrészek alakjára vonatkozó meghatározások is. Ezeket az MSZ EN ISO 1101:2013 Termékekgeometriai követelményei (GPS). Geometriai tűrések. Alak-, irány-, helyzet- ésütéstűrések szabvány tartalmazza. A felületi érdesség szabványa mellett ez aszabvány bővül és változik a legdinamikusabban (1995-ben még csak 34 oldalas, 2006-ban már 61 oldalas, 2013-ra már 113 oldalas lett). Alapvető változásnem történt, csak sokkal több kiegészítő jelölés jelent meg, főként a gyártástechnológia fejlődése miatt. Az általános jeleket és irányelveket ez a fejezetmutatja be. Aki viszont a rajzon speciális jelöléssel találkozik, célszerű utánanézni a nemzetközi vagy a vállalati szabványokban, mert jelentős gyártástechnológiai változásokat igényelhet az adott előírás. Érdemes tudni azt is, hogyezek a speciális jelölések egyaránt jelenthetnek könnyebbséget, illetve nehézséget a gyártás folyamán. A 4.1. táblázat tartalmazza az alak-, irány-, helyzet- és ütéstűrések jelölését az új, érvényes szabvány szerinti csoportosításban.Az alak-, irány-, helyzet- és ütéstűrésekkel kapcsolatos alapfogalmak:A valóságos felület a testet határoló, vagyis a test anyagát a környezettőlelválasztó felület.A névleges felület ideális felület, amelynek névleges alakját a rajz vagyegyéb műszaki dokumentáció szabja meg.A profil a felületnek metszősíkkal vagy valamely metszőfelülettel alkotottmetszésvonala.Az elem gyűjtőfogalom, amelyen az adott feltételeknek megfelelően felület, sík, vagy pont értendő.A vonatkoztatási hossz a felületeknek vagy a vonalnak az a része, amelyreaz elem alak- és helyzettűrése vonatkozik.Az alaktűrésmező a térnek vagy a síknak az a része, amelyen belül kellelhelyezkednie a vizsgálandó elem (vonatkoztatási hossz határain belül) minden pontjának.TűrésfajtaA tűrés megnevezéseAlaktűrés(bázis nem sKöralaktűrésAdott profil tűrésHajlásszögtűrésAdott profil alaktűréseAdott felület alaktűrésePozíciótűrés (lehet bázis nélkül is)Helyzettűrés(bázis szükséges)Ütéstűrések(bázis szükséges)eHengerességtűrésAdott felület alaktűréseIránytűrések(bázis szükséges)Rajzjelj4. Alak-, irány-, helyzet- és ütéstűrések174. Alak-, irány-, helyzet- és ütéstűrésekAndó Mátyás – Gépipari tűrések, �résAdott profil alaktűrései{g"hladAdott felület alaktűrése"hRadiális ütés tűrése Teljes radiális ütés tűrése4.1. táblázat. Alak-, irány-, helyzet- és ütéstűrésekA bázis az alkatrész olyan eleme, amely meghatározza a koordináta-rendszernek azt a síkját vagy tengelyét, amelyre vonatkoztatva az alak-, irány-,helyzet- és ütéstűrést előírjuk.A 4.1. ábra bemutatja a ráfekvő elemek értelmezését. A ráfekvő felület anévleges felület alakjával azonos alakú felület, amely a valóságos felülettelérintkezik, és a test anyagán kívül úgy helyezkedik el, hogy a vonatkoztatásihossz határain belül közötte és a valóságos felület legtávolabbi pontja közöttaz eltérés a legkisebb legyen. Hasonló az értelmezés a ráfekvő egyenesnél(amikor a legkisebb a távolság a két párhuzamos egyenes között) és a ráfekvőkörnél is (csap esetén legkisebb sugár, furat esetén legnagyobb sugár).

184.1. ábra. Ráfekvő egyenes, körülírt ráfekvő kör és beírt ráfekvő kör értelmezéseKiegészítő rajzjelekElméletileg pontos méretKilépő tűrésmezőLegnagyobb anyagterjedelem feltételeLegkisebb anyagterjedelem feltételeBurkolási követelmény194. Alak-, irány-, helyzet- és ütéstűrésekAndó Mátyás – Gépipari tűrések, illesztésekRajzjelqQML E 4.2. táblázat. Fontosabb kiegészítő rajzjelekaz adott elem tengelyvonalára akarjuk a tűréstelőírni, akkor a nyilat az adott elem méretvonalnak meghosszabbításaként kell megrajzolni.A bázisokkal kapcsolatos tudnivalókat az4.2. ábra. Alak-, irány-, helyzetMSZEN ISO 5459:2012 Termékek geometriés ütéstűrések megadásaai követelményei (GPS). Geometriai tűrések.Bázisok és bázisrendszerek szabvány foglalja össze. A bázisok kijelölésérehárom lehetőségünk van:– ha a bázis a vonalra vagy felületre vonatkozik, akkor az adott elem körvonalán vagy a körvonal meghosszabbítására kell elhelyezni a bázisháromszöget (4.3./b ábra);– ha a bázis az elem tengelyvonalára vagy a szimmetriasíkra vonatkozik,akkor az elem méretvona

Az ISO 2768-as szab-vány az éltompítások tekintetében 0,5 mm névleges méretnél nagyobbakra ír 1.1. ábra. Műhelyrajz, szabványos jelölésekkel. 10 Aart Mlomlj – egygzéy okéej1ű, yss1jhoej1 .

Related Documents:

Administrasi Perkantoran Mengerjakan Tata Usaha Perkantoran viii 25 SEK.25.E.6 Mengelola dokumen dengan s istem tanggal 48 26 SEK.25.E.7 Mengelola dokumen dengan sistem nomor 48 27 SEK.25.E.8 Mengelola dokumen dengan sistem abjad 48 348 MENGERJAKAN ADMINISTRASI PERKANTORAN 29 SEK.25.F.1 Mengerjakan tata usaha kepegawaian 48

GSM-Anzeigelampe (grün) Funktion Blinkt in kurzen Abständen (0,1 Sek. an, 0,1 Sek. aus) GSM wird aktiviert Blinkt (0,1 Sek. ein, 2 Sek. aus) GSM-Signal wird empfangen Leuchtet grün Verbindung mit GPRS-Netzwerk AUS Kein GSM-Signal Die LED-Anzeigelampen haben zwei Modi: 1)Versteckter Modus: Durch Drücken der LED-Steuerung werden alle

In Q4 2021, the Volvo Group's net sales amounted to SEK 102,378 M compared with SEK 96,917 M in the same quarter the preceding year. Adjusted for both currency movements and the divestment of UD Trucks, net sales increased by 12%, of which vehicle sales by 14% and service sales by 9%. For the full year 2021, net sales amounted to SEK

Ericsson Fourth Quarter Report 2013 1 Ericsson fourth quarter and full year report 2013 JANUARY 30, 2014 FOURTH QUARTER HIGHLIGHTS Sales of SEK 67.0 b., flat YoY. Sales for comparable units and adjusted for FX, increased 4% YoY. Operating income incl. JV of SEK 9.1 (-3.8) b. with operating margin of 13.5% (-5.7%), including a one-time

Full-year report 2017 (1 Dec 2016 – 30 Nov 2017) 4 Sales Sales including VAT amounted to SEK 58,481 m (61,098) in the fourth quarter. In local currencies sales decreased by 2 percent. Sales including VAT in the financial year 2016/2017 increased by 4 percent and amounted to SEK 231,771 m (222,865). In local currencies sales increased by 3 .

annual report for 2017. The annual report also states which accounting principles are applied in the valuation of assets, allocations and liabilities. The proposed dividend of SEK 4.00 per share amounted as per 31 December 2017 to SEK 2,011 million. The proposed authorisations to repurchase the company's own shares means that the Board can acquire

RÄUMUNGSALARM: 15 - 7 - 15 - 7 - 15 3 x 15 Sek. Sirenenton mit 7 Sek. Pause Verlassen Sie unverzüglich das Haus! Folgen Sie den Fluchtwegmarkierungen, diese weisen auf den raschesten Weg ins Freie! Wählen Sie immer die Fluchtwegrichtung, die Sie von der sichtbaren Gefahrenzone

91980 Range Extender Cisco-Linksys RE1000-EU Wireless N 300Mbit Einsetzbar mit Geräten der Wi-Fi-Standards 802.11 b/g/n Erweiterte Setup-Funktionen 1 Ethernet-Port Cisco Connect Software 100336 Synology NAS DS412 1.6GHz/512MB/max 12TB(4x3TB) 205,68 MB/Sek. Lesen, 182,66 MB/Sek. Schreiben 2 LAN-Anschlüsse mit Failover und